Utazások során, vagy itthon, de külföldiekkel beszélgetve is sokszor az a benyomásom, hogy Magyarországról pár információ biztos tudásként él az emberek fejében: tudják, hogy ez egy szép ország és kifejezetten gyönyörű a fővárosunk, hallottak Rubik Ernőről és a tradicionális ételeinkről, furcsállják a Túró Rudi létezését, illetve mindig megemlítik, hogy elképesztően nehéz megtanulni a magyar nyelvet. Ha picit tovább beszélgetünk velük, akkor sokszor előkerül az is, hogy az országunk sajnos arról is híres, hogy magas a lakosságarányosan számított öngyilkossági ráta. Az ünnepek közeledtével pedig az a benyomás is egyre erősebbé válik, hogy az amúgy is magas szám ilyenkor még inkább megugrik. A következő írásunkban az öngyilkosság témájával foglalkozunk, áttekintjük, hogy statisztikai adatok alapján Magyarországról mit lehet elmondani, valamit megvizsgáljuk, hogy globálisan növekszik-e az ünnepek közeledtével a megkísérelt öngyilkosságok aránya.
Az OECD egészségre és halálozásra vonatkozó adatait vizsgálva azt látjuk, hogy a sokakban élő érzet, miszerint Magyarország „előkelő” helyet foglal el az egy főre jutó öngyilkosságok arányában, sajnos igaz. A 2019-es adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon 100.000 főre 14,8 öngyilkosság jut. Ha nemek szerint bontva vizsgáljuk az adatokat, akkor az is kirajzolódik, hogy a férfiak körében magasabb az öngyilkosságok aránya, 100.000 főre 25,2 öngyilkosság jut, míg a nők esetében ez az arány 6,8. Szintén az OECD adatbázisát vizsgálva látható, hogy az összesített eredmények alapján Belgiumban, Japánban, Szlovéniában, Litvániában és Dél-Koreában magasabb az öngyilkosságok száma. Az Eurostat adatbázisa lehetőséget ad arra, hogy életkor szerinti bontásban is vizsgáljuk az adatokat. A 15-19 éves korosztályban elkövetett öngyilkosságok száma szintén 100.000 főre vetítve 4,1, míg az 50-54 éves korban ez a szám drasztikusan megnő, 23,7-re. Az EU országait vizsgálva ez az arány a negyedik legmagasabb. Az Eurostat harmadik életkori bontása a 85 éves és idősebb személyeket vizsgálja: Magyarországon ebben az életkorban 100.000 főre 53 öngyilkosság jut. Ennél magasabb szám az EU országai közül csak Szlovéniában van. Látható tehát, hogy az EU-n belül, de globálisan OECD adatokat vizsgálva is jelentős számú Magyarországon a befejezett öngyilkosságok száma, a férfiak és az 50 éves kor feletti korosztály kifejezetten veszélyeztetett.
Biddle-ék 2014-es kutatása a magas öngyilkossági számok mögött meghúzódó okokat vizsgálta, fókuszba helyezve az internet és a média negatív hatásait. Ez a kutatás a 2007 és 2014 közötti időszakban azt a kérdést kutatta, hogy egyszerű internetes keresések során milyen eséllyel találkoznak a szuicid magatartású személyek öngyilkosságról szóló tartalmakkal és öngyilkossági módokkal, módszerekkel. A kutatás során konzekvensen arra a következtetésre jutottak, hogy az önkárosító magatartásról szóló bejegyzések aránya – amelyekben módszerek, lehetséges öngyilkossági eszközök is megjelentek – növekedett. A témával foglalkozó blogok és fórumok aránya 3%-ról 18%-ra nőtt, míg kifejezetten az öngyilkossági módokat feldolgozó tartalmak aránya 9%-ról 21,7%-re. Ezzel párhuzamosan a mentális egészség fontosságát hangsúlyozó oldalak, segítséget nyújtó honlapok egyre kevésbé voltak láthatóak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kutatás során a segítséget nyújtó honlapok, segélyvonalak jelenlétét célzottan nem vizsgálták, a fenti, segélyvonalakra vonatkozó adatokat a kutatás általános keresései alapján találták.
A kutatók az önkárosítással foglalkozó tartalmak növekedése mögött egyrészt a cyber-bullying növekvő arányát feltételezték, egy másik fontos szempont viszont az, hogy az elmúlt évtizedekben egyre jobban megnőtt azoknak a felületeknek az aránya, ahol a felhasználók egymással közvetlenül is interakcióba léphetnek. Emellett az, hogy bárki, bármilyen önállóan előállított tartalmat feltölthet saját honlapra vagy blogra, szintén eredményezhette a megugró számokat. Az azonban egyértelműen látszik ezekből az eredményekből, hogy az embereket foglalkoztatja ez a tartalom, az öngyilkosság virális témája az online közösségeknek.
Egy 2017-es kutatás, amelyet Griffin vezetett, az állami ünnepek időszakában megjelenő öngyilkosságok arányát vizsgálta. A kutatásba azokat a személyeket vonták be, akik az ünnepek környékén önkárosító magatartás miatt kórházi ellátásra szorultak Írországban. 2007 és 2015 között felvett betegek adatlapjait vizsgálták, és azt találták, hogy az állami ünnepek során (kifejezetten Szent Patrik napon) megnő azoknak a betegnek az aránya, akik a kórházakba önkárosító magatartás miatt kerültek. Országos szinten ezen a napon átlagosan 44 ilyen esetet láttak el, míg más ünnepnapok során 32 esetet regisztráltak. Az adatokból kirajzolódott, hogy a férfiak – csakúgy, ahogy az OECD-adatok Magyarországra vetítve mutatják – jobban veszélyeztetettek. A leggyakoribb az, hogy a megkísérelt önkárosító viselkedések bár ünnepnapokon, de a normál „munkaórák” során történnek. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem függetleníthetőek attól, hogy ezeken a napokon megnő az átlagos alkoholfogyasztási arány is, így a látott számadatok mögött van egy konstans háttérváltozó.
Egy 2015-ös, Plöderl által vezetett kutatás kifejezetten a karácsonyi időszakban elkövetett öngyilkossági arányokra fókuszált. Ez a tanulmány azt állítja, hogy a vizsgált adatok szerint karácsony környékén csökken az öngyilkosságok aránya. A 2000-2013 között felvett adatok azt mutatják, hogy a befejezett öngyilkosságok aránya az újév és húsvét alkalmával növekszik meg, emellett pedig a hétfői napok azok, amelyeknél szignifikánsan eltérő eredményt láttak.
Kifejezetten a magyar adatokat vizsgálva egy 2009-es kutatás hasonló következtetéseket vont le, mint Plöderlék vizsgálata. A kutatók az 1970 és 2002 közötti időszakot vizsgáltak, nőket és férfiakat vegyesen. A tanulmányban korábban megjelent nemzetközi kutatásokat is szemléztek, és azt találták, hogy az állami ünnepek során nincs detektálható növekedés az öngyilkosság gyakoriságában. Az ausztriai adatokat megerősítve a magyar kutatók hétfői napokon megugró befejezett öngyilkosságok számát mutatták ki. A kutatások és maga a téma azért is fontos, mert az öngyilkossági kísérletet végrehajtók nem csak az adott pillanatban veszélyeztetettek. Bizonyított adat, hogy 25 be nem fejezett öngyilkosságot elkövető személy közül 1 ember 5 éven belül öngyilkos lesz. Ezen kívül az öngyilkossági kísérletet elkövetők között 1 éven belül 16% esélyt látnak arra, hogy ismét kísérletet fog tenni az adott személy (Griffin, 2017). Pontosan ezért nem csak az akut ellátás, hanem a megelőzés és a nyomon követés is kiemelkedően fontos.
Felhasznált irodalom
Lucy Biddle et al. (2016). Suicide and the Internet: Changes in the accessibility of suicide-related information between 2007 and 2014. Journal of Affective Disorders 190: 370–375.
Eve Griffin et al. (2017). The Paradox of Public Holidays: Hospital-treated self-harm and associated factors. Journal of Affective Disorders 218: 30–34.
Martin Plöderl et al. (2015). “Nothing like Christmas--suicides during Christmas and other holidays in Austria.” European Journal of Public Health 25(3): 410–413.
Zonda Tamás et al. (2009). The Impact of Holidays on Suicide in Hungary. OMEGA — Journal of Death and Dying, 58, 153–162.