A „Képernyők vonzásában” című rendezvényt 2024. március 6-án tartottuk meg az NMHH Esztergomi úti rendezvénytermében.
Dr. Ficzere Andrea, a FOEA elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: az alapítvány egyik fő témája a mentális egészség, ezért folyamatosan keressük a lehetőségeket, amikor a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosságot növelhetjük, és a partnereket, akikkel együtt tudunk segíteni a veszélyeztetett rétegeknek.
A délután első felében az NMHH munkatársainak előadásait hallgattuk meg. Jó Balázs a 15-29 éves fiatalok médiahasználatának aktuális trendjeivel kapcsolatos kutatásokról számolt be. Erre a korosztályra a párhuzamos képernyőhasználat jellemző – gyakran egyszerre több eszközt néznek, hallgatnak, illetve írnak rajtuk. Meglepő adat volt, hogy noha a tévézés csökkent ebben a korosztályban, a rádiózás nem. A fiatalok legtöbbet az internetet, illetve a különféle applikációkat használják – utóbbit napi átlag 4 órában.
„Akié a figyelem, azé a hatalom” – ezzel kezdte Pelle Veronika a figyelemgazdaságról és a digitális veszélyekről szóló előadását. Számos megdöbbentő kutatási adatot ismertetett, például azt, hogy egy amerikai felmérés szerint a fiatalok 50%-a éjjel is megnézi a telefonját; hogy naponta átlag 150-szer nézünk a telefonunkra; vagy hogy amikor „egy pillanatra” ránézünk a képernyőre, 23 percig tart, mire ugyanarra a koncentrációs szintre kerülünk, mint ahol előtte voltunk. Pelle Veronika felsorolta a digitális eszközök használatában rejlő veszélyeket, az énképben tett károktól az egészségkárosodásokon – alvászavar, testképzavar – át az agyi átalakulásokig és a memória romlásáig. Végezetül javaslatokat tett a digitális tudatosság növelésére, például a telefonmentes terek, időszakok és tevékenységek megteremtésével, és felhívta a figyelmet az NMHH Gyerek a Neten c. honlapjára, amely a szülőknek segít a fiatalok digitális szokásainak megértésében.
Dr. Csalár Dorina az Internet Hotline, az NMHH segítségnyújtó és információs szolgálatának munkáját ismertette. A Nemzeti Nyomozó Irodával együttműködő jogsegélyszolgálatnál többek között a hozzájárulás nélküli tartalmakat, a gyermekpornográf tartalmakat, illetve az internetes zaklatást lehet bejelenteni, akár anonim módon is. A 2011 óta működő Internet Hotline-hoz eddig már több mint 17 ezer bejelentés érkezett.
A szünet után a Semmelweis Egyetem két oktatójának előadását hallgathatták meg a résztvevők. Dr. Purebl György a Z generációról – az 1995 és 2010 között születettekről – beszélt, akiket gyakran a leegyszerűsítő, stigmatizáló „digitális bennszülött” kifejezéssel illetnek. A gyors, rövid távú gondolkodáshoz szokott, elsősorban a közösségi média felületein kommunikáló fiatalok körében a korábbi generációkhoz képest jelentősen megnőtt a mentális zavarok gyakorisága. Ennek okai összetettek: mivel ezek a fiatalok egyszerre sikerorientáltak és kudarckerülőek, így sokat szoronganak, az ambícióik és a realitás közötti szakadék miatt sokan közülük frusztráltak és dühösek, a kiszámíthatatlan és negatív jövőkép pedig sokukban tanácstalanságot és motiválatlanságot okoz. A Magatartástudományi Intézet igazgatója ugyanakkor kiemelte, hogy a Z generáció sokkal egészségtudatosabb, környezettudatosabb és asszertívabb, mint a szüleik. Az új generáció egészen másfajta terápiát igényel, mint az idősebbek, és az oktatásnak is változnia kell: a 21. század iskolájának az értékekre és a személyiségfejlődésre is hangsúlyt kell helyeznie.
Győrffy Zsuzsa előadása első részében a digitális eszközök veszélyeiről – köztük a nárcisztikus személyiségvonások erősödéséről és az ijesztően hangzó „digitális demenciáról” és „digitális autizmusról” –, valamint a „digitális detox” hatásairól szóló kutatásról beszélt. Az utóbbi azt mutatta ki, hogy a digitális méregtelenítés már rövid távon is javuló alvásminőséget, memóriát és emberi kapcsolatokat eredményez. A Semmelweis Egyetem docense azonban a digitális eszközöknek a mentális egészség karbantartásában játszott, pozitív szerepéről is beszélt. A jövő a hibrid ellátásé, hangsúlyozta, a digitális eszközök a konzultációban, a tanácsadásban, a sürgősségi ellátásban és a terápiában is szerepet kapnak. Számos applikációt (pl. Woebot, iFightDepression stb.) és programot sorolt fel, amelyek a mentális egészség megőrzésében segítenek, köztük az NMHH Netrefel és a Telekom Netrevalók, vagy a Semmelweis Egyetem Jó(l)leszünk c. programját.
A programot egy kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amelyen Dr. Ficzere Andrea, a FOEA alapítója középiskolás és egyetemista fiatalokkal beszélgetett a képernyőhasználati szokásaikról. A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott, hogy a szerető, kölcsönös bizalomra épülő családi környezetnek meghatározó szerepe van abban, hogy a fiatalokban kialakuljon az egészséges viszonyulás a digitális eszközökhöz és az online tartalmakhoz.