A női hormonpótlás indikációja
Egyetemista koromban még azt hallottam oktatóimtól, hogy egy nő a nemi érés után lényegében egész életében – a várandósságok idejét leszámítva – szedhet hormont, fogamzásgátláslás, majd pedig a menopauza idejétől hormonpótlás céljából. A menopauza után a nők szív- és érrendszeri kockázata néhány év alatt valóban utoléri a férfiak betegségrizikóját, az ösztrogén hormon védő hatásának elmaradása miatt. Emellett a menopauza, a hormonális változások számos egyéb panaszt is okozhatnak. A női hormonpótlás esetén ezek a kedvezőtlen változások elmaradnak.
A tartós ösztrogén hatás azonban jelentősen növeli az emlőrák kockázatát. Ezen felismerés hatására a mai ajánlások szerint ösztrogénpótlás legfeljebb 2 évig javasolt a menopauza után.
Agyi keringészavarok, érelzáródások kezelése
25 évvel ezelőtt az agyi keringészavarok, érelzáródások kezelése nem volt túl sikeres. A betegek töredéke gyógyult spontán, érdemi terápia nem állt rendelkezésre.
A kardiológia a szívinfarktusok kezelésében hasonló cipőben járt 15 évvel korábban. Majd elkezdték alkalmazni a vérrögoldó terápiát, amivel látványosan jobbak lettek az eredmények, egyre kevésbé haltak meg a betegek a szívinfarktusban, sőt olyan funkcionális javulás volt elérhető, amivel később teljes értékű emberként visszatérhettek a munka világába. Ezzel párhuzamosan a katéteres beavatkozások is fejlődésen mentek keresztül, újfajta technikákat dolgoztak ki az érelzáródás megnyitására. Ennek köszönhetően a betegek jelentős hányadának nemcsak javul az állapota, hanem meggyógyul a szívinfarktusból.
25 évvel ezelőtt hazánkban és a világ nagy részén az agyi érbetegségek kezelésére kipróbálták a vérrögoldó terápiákat. Eleinte nagyon szűk csoportban, a sok kizáró kritérium miatt, de egyre több beteg részesült a kezelésben. Ennek köszönhetően az agyi vérkeringészavar következtében kialakuló infarktus mérete jelentősen csökkenthető lett, így a várható funkcionális javulás lehetősége jelentősen megnőtt. Az elmúlt 25 évben a vérrögoldást évről évre egyre több beteg kapta meg hazánkban is, jelenleg már évente több ezer beteg részesül benne.
A másik sikeres terápiás lehetőség, amelyet a kardiológiából vettünk át, a katéteres beavatkozások és a katéteren keresztüli vérrög-eltávolítás. Ezen terápia jelenleg még elég korlátozott hazánkban, sajnos csak kevés helyen tudják ezt elvégezni, de egyre több centrum és kolléga szerez képesítést ehhez az eljáráshoz is.
A terápiás lehetőségek bővülése ellenére is még mindig a betegek edukációja a legfontosabb, mert akármilyen modern beavatkozási lehetőség áll a rendelkezésünkre, csak azokon a betegeken tudjuk elvégezni, akik időben kerülnek ellátásra. Az emberi agy nagyon érzékeny az oxigénhiányra, emiatt a vérrögoldás/eltávolítás csak akkor lehetséges és kecsegtet sikerrel, ha minél hamarabb megkezdjük az érelzáródás után. A legfontosabb tehát, hogy ha bármilyen hirtelen kialakult neurológiai rendellenességet észlel a beteg, akkor hívja a mentőket, vagy lehetőség szerint jelentkezzen a legközelebbi sürgősségi osztályon.
Heveny epehólyag-gyulladás sebészi ellátása
Az epehólyag-kövesség talaján kialakult heveny epehólyag-gyulladásban szenvedő betegek sebészi ellátásának időzítése intenzív vizsgálatok tárgya volt az elmúlt évtizedben. A korai (72 órán belüli), illetve halasztott (45 nap utáni) műtéti beavatkozás előnyeit és hátrányait számos vizsgálat tárgyalta.
Lényeges változást eredményeztek az így nyert adatok: a korai, illetve különböző mértékben (10-45 nap) halasztott beavatkozások között nem volt érdemi különbség abban, hogy hány betegnél kellett a laparoszkópos műtét helyett nyílt műtétet végezni, és az egyéb szövődmények tekintetében sem. Összességében a jelenlegi ajánlások minél korábbi (akár 24 órán belüli) műtétet javasolnak, de 72 órát meghaladó panaszok esetében sem szükséges kivárni a korábban javasolt 45 napot, ha a műtét szükséges, és a beteg állapota lehetővé is teszi.
Heveny hasnyálmirigy-gyulladás sebészi kezelése
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás egy súlyos, magas halálozással járó kórkép, sokszor a kezdetben csak mérsékelt gyulladással diagnosztizált betegek állapota is életveszélyessé alakul a betegség lefolyása során. Az elmúlt évtizedek során a sebészeti beavatkozások megítélése a kórkép ellátásában többször és sokat változott.
Az eleinte alkalmazott konzervatív ellátást egy időben az agresszívabb, invazívabb szemlélet váltotta fel, korai drenázs, szövetelhalással járó esetekben nyílt műtét elvégzése is bevett gyakorlat volt a betegség heveny szakaszában is. Mindezen invazív beavatkozások azonban a nagy esetszámú vizsgálatok adatai szerint nem javították a túlélést, nem csökkentették a kórházi kezelés idejét.
Az adatok alapján mára ismét sokkal konzervatívabb kezelési stratégiát ajánlanak az irányelvek, sebészi beavatkozások szükségessége csak a legsúlyosabb, szövődményes esetekben merül fel, és ezekben az esetekben is lehetőség szerint a minimál invazív lépéseket kell előnyben részesíteni.
Béldaganatok májáttétjeinek sebészete
A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganattípus, amely világszerte érinti az embereket. A vastagbéldaganatos betegek jelentős hányadánál vannak jelen már a daganat felfedezésekor vagy alakulnak ki a betegség lefolyása során májmetasztázisok. E betegek egy részénél a máj a metasztatikus megbetegedés egyetlen helye, így a sebészeti beavatkozások megfelelő és fontos kezelési lehetőséget jelentenek a kizárólag májban lévő vastagbélrák-metasztázisokkal rendelkező betegeknél. A vastagbélrák májmetasztázisainak rezekciója egy kiválasztott betegcsoportban hosszú távú túlélést eredményezhet.
Még néhány évvel ezelőtt is alapelvnek számított, hogy a rosszindulatú béldaganatok esetében a primer daganat eltávolítása az elsődleges, az áttétek kezelése ezt követően kezdődhet meg. Mivel azonban a betegség kimenetelét alapvetően az áttétek jelenléte határozza meg, a májáttétek sebészi eltávolítása ma már sokszor megelőzi az elsődleges daganat műtétjét. Ez lehetőséget teremt például arra is, hogy a helyileg nem operálható nagyságú elsődleges daganat kezelése (például egy végbéldaganat sugárkezelése) után az is eltávolítható nagyságúra csökkenjen.
Összefoglalás
A 21. század orvosának kötelessége alkalmazni a mindennapi gyakorlatában a bizonyítékokon alapuló tudomány adatait. Ez nem csak kötelesség, számomra ez a hivatásom izgalmát, értékét is jelenti. A tudás megszerzésén kívül annak továbbadása is örömet szerez.
Külön kihívást jelent a változások elfogadtatása betegeinkkel is – egy nefrológus akár több évtizedes beteggondozása alatt alapvető célértékváltozások is bekövetkezhetnek, és be is következtek az elmúlt negyed évszázadban, amit egy-egy betegem a saját bőrén is megtapasztalt, és nem feltétlenül értette vagy érezte azt, hogy a változás – hosszú távon legalábbis – az ő érdekét szolgálja.
“Amikor a változás szele fúj, van, aki falakat épít, és van, aki szélmalmokat.” (Kínai közmondás)
Köszönetnyilvánítás
Szeretném külön köszönetemet kifejezni dr. Bursics Attila főorvos úrnak és dr. Szilágyi Géza főorvos úrnak, akik a saját szakterületükön lezajló változásokról számoltak be nekem.
Irodalom
Molnár, F. Tamás, Prof. Dr. DSc, FETCS, MA (hist), PTE ÁOK Műveleti Medicina Tanszék. „Medicina: egy chymera fél évszázada. Egy kulturális jelenség vizsgálatának kísérlete.” Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine, 2019, 10(19), 270-291. e-ISSN: 2062-2597. DOI: https://doi.org/10.17107/KH
Sackett, D. L., Rosenberg, W. M., Gray, J. A., Haynes, R. B., & Richardson, W. S. (January 1996). „Evidence-Based Medicine: What It Is and What It Isn't.” BMJ, 312(7023), 71–72. https://doi.org/10.1136/bmj.312.7023.71
UpToDate adatbázis