egészségértés

Túltermelési válság, harc a pályázati pénzekért, megismételhetetlen kísérletek - Dr. Szabó Csaba könyve a laikus számára is érthetően vázolja fel a tudományos kutatás anomáliáit.

Skizofrén világban élünk. Száguld mellettünk a technika, óráról órára jelennek meg a világ egészségügyi rendszereiben észlelhető nehézségekre, kihívásokra választ adó innovációk, miközben arról olvasunk sokszor jogos, máskor az olvasót eltökélten hergelő híreket, hogy csak egy szelet száraz kenyeret és darabka sajtot kap vacsorára a kórházban fekvő magyar beteg, vagy hogy mennyire esélytelen napjainkban Magyarországon egészségügyi ellátáshoz jutni.

Az antibiotikumok története az ókorba nyúlik vissza, amikor penésszel, különböző növényi részekkel és azok leveivel kezeltek elfertőződött sebeket, gyulladásokat. Ez a terápia még csak a tapasztalatokon alapult, a baktériumok létezésének leírása a XVII. században történt, míg az antibiotikumok kutatása a XIX. században kezdődött, majd a XX. században váltak egyre szélesebb körben alkalmazott gyógyszerekké.

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az egészségértés témájával. Egy – a cikkben is idézett – kutatás szerint a magyar lakosság egészségértése meglehetősen elmarad a kívánt szinttől, noha az utóbbi években jelentősen javult.

Sajnos közismert tény, hogy a magyar lakosság egészségértése kifejezetten alacsony. Erre az – egyébként nem kizárólag hazánkra jellemző – jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet, és konkrét példákat, esetleg megoldási javaslatokat felsorakoztatni.