Ugrás a tartalomra

A békés vegetariánus farkas: ilyen volt a februári Uzsokimozi

prom

„Hahahahahaha” – a nevetésterápia dallamos hangjaival és megmosolyogtató képeivel indul Alan Parker Promenád a gyönyörbe című filmje, és már a kezdő képeken nevettek az Uzsokimozi februári vetítésének nézői is. Az 1994-ben készült filmvígjáték az egészségkultusz 20. század eleji születéséről mesél. A zabpehely-készítményeiből meggazdagodott, legendás amerikai orvos, Dr. Kellogg híres és meglehetősen drága szanatóriuma újszerű, egyedi terápiájáról ismert. Az elit tagjai tülekednek, hogy bejussanak az intézménybe, ahol mai szemmel ijesztő gépektől és gyógymódoktól remélik a gyógyulást. 

A film abban a korszakban játszódik, amikor felfedezték, hogy a test mozgással, diétával is formálható, és ekkor alakult ki a táplálkozástudomány is – mesélte a vetítés után Szécsi Noémi, a Lányok és asszonyok aranykönyve – Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján szerzője. Hízásról, tisztaságról, pihenőkúráról, bicsérdistákról és Tolsztoj követőiről is esett szó a beszélgetésen, amelyet az Uzsokimozit szerkesztő Dr. Ureczky Eszter, a Debreceni Egyetem adjunktusa, a kultúrorvostan szakértője vezetett. Kiderült, hogy nemcsak Dr. Kellogg volt vegetariánus, hanem az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma is, aki zürichi egyetemi tanulmányai alatt anyagi okok miatt mondott le a húsról. A korszakban a nők nem akartak férfi orvoshoz menni az intim problémáikkal, így Hugonnai Vilma betegei is főleg nők voltak. A beszélgetés két résztvevője ajánlotta Elinor Cleghorn Szenvedő nők című könyvét, amelyet Szécsi Noémi fordított, és amely a női betegek és betegségek megítélését követi végig az orvostudomány történetében.

Bár ma már inkább vicces a filmben látható nem teljesen veszélytelen elektromos kezelés, a beöntések gyakorisága, az önmegtartóztatás hangsúlyozása és a békés vegetariánus farkas, a nézők találtak hasonlóságot az egykori egészségkultusz és mai méregtelenítési mánia között.