
Testünk és lelkünk egészségéről legalább ugyanannyi hamis információt találunk a világhálón, mint az élet más területéről. A Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendezvénye november 13-án többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehetünk ezen a területen is tudatos médiahasználók, és mit tehetnek a valódi egészségügyi szakemberek, ha hitelesek és hatékonyak akarnak maradni a közösségi média világában.
Az Egészség- és médiatudatosság – Ép ésszel az online térben is! címmel megrendezett konferenciát Dr. Szabó László Zsolt igazgató nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az egészség és a médiatudatosság szorosan összefügg és kölcsönösen hat egymásra.
Rövid bevezetőjét Dr. Ficzere Andrea egészségtudatosságról és egészségértésről szóló előadása követte, amely az egészségértés meghatározásával indult. Az egészségértés az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége, amely ahhoz szükséges, hogy az egyén helyes döntéseket tudjon hozni a saját egészségével és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 2015-ös kutatása szerint Magyarországon minden második ember egészségértése problémás. Ha pedig a beteg – különösen szorongatott helyzetben – nem érti az orvosi terminológiát, az internethez fordul. Ahhoz, hogy a világhálón fellelhető álmagyarázatok, téves megoldási javaslatok mellett a hiteles információt találja meg a kutakodó beteg, komplex segítségre lenne szükség: a weboldalak „átvilágítása” mellett országos egészségfejlesztési programra, több korosztályt célzó prevencióra. A nemzetközi kutatások ugyanis azt igazolják, hogy akinek nem jó az egészségértése, nagyobb az esélye a betegségre, és ez nagyobb kockázati tényező, mint a társadalmi státusz.
Az 1995 és 2009 között születettek, vagyis a Z generáció tagjai minden információt az online térből szereznek, legnagyobb hatást az identitásbuborék gyakorol rájuk. Dr. Jármi Éva pszichológus, a Hol a helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ szakmai vezetője azt a kutatást ismertette, amely a Z generáció online sebezhetőségét vizsgálta. Az általuk készített, TikTokon közzétett videóban egy fiktív betegség tüneteiről beszél egy megnyerő arcú „orvos”. A kutatásban részt vevő fiatalok 44%-a elhitte, hogy ez a betegség létezik, 6,3%-uk pedig saját magán is diagnosztizálta a tüneteket, 30% viszont egyáltalán nem hitte el. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiúk gyanakvóbbak voltak, mint a lányok. Dr. Jármi Éva prevenciós javaslatai között a médiatudatosság, a kritikai gondolkodás és a mentális egészségműveltség fejlesztése szerepelt.
A konferencia első részét egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen az Y és a Z generáció tagjai vettek részt. Dr. Ficzere Andrea az internettel és analóg világgal kapcsolatos emlékeikről kérdezte őket. A betárcsázós internet, a chat-csoportok, a popkulturális nyitás (zenék, filmek felfedezése) mindannyiuk számára meghatározó volt. Volt, akit az online játékok világa szippantott be, mások számára megnyugtató tapasztalat volt a közösséghez tartozás. Az online játékból sokat profitáltak, hiszen megtanultak angolul, sok részletet megtudtak a játékban szereplő történelmi korról. A szélesedő online világ fontos kapaszkodó volt a tanulásban, strukturált, átlátható segítség volt a YouTube-on elérhető tananyag. Az egyik, pánikbetegséggel küzdő résztvevő számára megnyugtató volt az online sorsközösség. A fiatalok egyetértettek abban, hogy az online aktivitást kísérő flow-élményt ma már mással helyettesítik, az online játékokokat például stresszlevezetésnek tekintik.
A kávészünet után Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára számolt be 1997 óta folytatott etikus reklámszabályozó tevékenységükről. Az egyre erősebb hívószavakkal és erős ingerekkel operáló reklámok szabályozására nagy szükség van, hiszen sokszor sérülékeny célcsoportoknak szólnak, akiknek az esetében a sikeres manipuláció különösen nagy problémákat okozhat. A Reklámetikai Kódex szigorú szabályozást tartalmaz, amelyet a cégeknek nemcsak a bírságok elkerülése miatt érdemes betartaniuk, hanem azért is, hogy a márkájuk ne erodálódjon, mondta a szakember.
Bodolay-Papp Zsófia, az NMHH munkatársa a cyberchondriáról, vagyis az egészségügyi információkra való túlzott internetes keresés és az emiatti szorongás jelenségéről beszélt. Sokan nem orvoshoz, hanem „Dr. Google”-hoz fordulnak, ha tüneteket észlelnek magukon, ami nagyon veszélyes, hiszen az interneten rengeteg nem helytálló információ kering, gyakran ismert orvosok vagy tudósok nevével és fotójával. Ráadásul a keresőmotorok logikája, amely a szenzációs találatokat előre hozza, valamint a túl sok információ is nehezíti az online keresést. Az előadó a Semmelweis Help applikációt javasolta tünetellenőrzésre, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ oldalán megtalálható listát a kockázatos termékeket hirdető weboldalakról.
Ugyancsak az egészségügyi dezinformáció volt a témája Dr. Papp János Tamás, az NMHH munkatársa előadásának. Az egészségügyi dezinformáció – ide tartozik többek között a kuruzslás, a bevett módszerek megkérdőjelezése, illetve a sajátos tapasztalatok híresztelése – kezelésének esetében a véleménynyilvánítás szabadsága és az egészséghez való jog ütközik egymással, ezért ez esetről esetre kezelendő, hiszen nem mindig könnyű meghúzni a határt a puszta véleménynyilvánítás és mások veszélyeztetése között.
A rendezvényt Matics Kata online egészségügyi szakértőnek, az intima.hu alapítójának előadása zárta. Az előadás témája az orvosi kommunikáció volt, amelynek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen nemcsak csökkenti a beteg félelmét és bizonytalanságát, de segíti a helyes döntések meghozatalát és így a gyógyulás folyamatát is. Az előadó beszámolt egy csontrákkal kapcsolatos információs kampányról, amelynek célja a betegút rövidítése, a betegség korai felismerése és az egészségértés fejlesztése volt. Konklúziójában kiemelte, hogy a valódi szakértelmet empátiával ötvöző internetes orvosi kommunikációra nagy szükség van.