Élni kell, nem nézni. Röviden talán így foglalható össze az Uzsokimozi júniusi filmjének alapgondolata.
Az ember és környezet kapcsolódási pontjait vizsgáló évad összeállításakor a sorozat szerkesztője, Dr. Nádasi Eszter médiakutató azon is elgondolkodott, hogy a nap 24 órájából mennyit töltünk el a fantáziánkban. Létezik-e egy alternatív én a fejünkben, akik akár lehetnénk is? Miről szővünk álmokat, mihez gyártunk vészforgatókönyvet? Ezekkel az összetett kérdésekkel foglalkozik a Walter Mitty titkos élete című film, amely lelkileg mégsem megterhelő.
Az Uzsokimozi júniusi vendége, Roskó Péter producer, filmes szakember szerint ez egy igazi feel-good film: azért nézzük meg, hogy kikapcsoljon, hogy jól érezzük magukat. Emellett azonban van egy komoly üzenete is: éld a világot, ne csak nézd a világot.
A film egy adaptáció: a népszerű amerikai humorista-író, James Thurber 1939-ben publikálta a fantáziavilágban élő irodistáról szóló rövid írását a New York Times-ban. A 2013-as Walter Mitty titkos élete eltávolodott az alapjául szolgáló novella szatirikus hangnemétől: egy idealista alkotás lett. Roskó Péter szerint a film hamisítatlan New York-i film a 2010-es évekből, ami azt üzeni, hogy sosem késő változtatni az életünkön, bármikor lehet „hátraarcot csinálni”. A vígjáték-kalandfilm beleillik a korszak motivációs, „indulj útnak, fedezd fel a világot” filmhullámába.
Ben Stiller, a film rendezője és egyben főszereplője határozott, tudatos eszközökkel teremti meg a filmbeli környezetet: az iroda világa hideg, szürke, fehér, más helyszíneken viszont egyre élénkebbek a színek, feltűnik a sárga és a zöld, egyre színesebb lesz a világ. A több országon átívelő utazás során Walter Mitty kabátja például piros, és piros autót választ a kölcsönzőben is. Roskó Péter kiemelte, hogy a hollywoodi filmekben semmi sem véletlen: itt például a piros a bátorságot jelképezi. Ezek a tudatos rendezői döntések észrevétlenül hatnak ránk. Példaként említette még, hogy a kamera lencséje elé helyezett szűrőnek köszönhetőek a film narancssárgás képei, emiatt érezzük barátságosabbnak, otthonosabbnak az irodán kívül ábrázolt közeget. A film különlegessége egyébként, hogy számos jelenet valódi, lenyűgözően látványos helyszíneken készült – többek között Izlandon.
Az 1939-es novellából 1947-ben már készült egy mozifilm, ezért Dr. Nádasi Eszter az újrafeldolgozásról is kérdezte Roskó Pétert, aki szerint a remake-nek mindig lesz piaca, és nincs szabálya: meg lehet ugyanúgy csinálni újra egy filmet, és hozzá is lehet tenni valami újat. Példaként említette A hét mesterlövész című amerikai westernt a hatvanas évekből, amely gyerekkorának egyik kedvenc filmje. Az eredetije Kuroszava Akira A hét szamuráj című filmje az ötvenes évekből. Más kultúra, de az alap ugyanaz. A 2020-as években elkészült A hét mesterlövész remake-je, ami viszont egy kevésbé sikeres western lett.
Az Uzsokimozi előző évada az ember és technikai világ viszonyát járta körül, megmutatva a félelmet, hogy a valós világot felváltja a digitális világ. Roskó Péter szerint ebben is nagyon tudatos Ben Stiller filmje, hiszen az „éld a világot, ne csak nézd” már a digitális világ bírálata is. A közösségi oldalak pörgetői ugyanis mindig mások életét, mások kalandjait nézik, ahelyett, hogy a sajátjukat élnék.