Fiatal, rejtélyes nő érkezik az olajfúrótoronyra, hogy egy baleset súlyos égési sérültjét ápolja. A nő keveset beszél, a beteg férfi viccelődik saját állapotán, és flörtöl a nővel. A két, lelki és testi sérülést cipelő ember között különös meghittség ébred. Ennek folyamatán vezet végig lassú finomsággal Isabel Coixet A szavak titkos élete című filmje, ezt a filmet nézte meg a novemberi Uzsokimozi érzékeny és figyelmes közönsége.
A barátságtalan, mindentől elzárt, rideg ipari helyszín, az olajfúrótorony Hanna, a főszereplő nő lelkének és magányának szimbóluma – állapították meg a nézők és Dr. Ureczky Eszter, a Debreceni Egyetem adjunktusa, a kultúrorvostan szakértője a filmvetítés utáni beszélgetésen. Szó volt arról, hogyan lett egyre rokonszenvesebb a film elején antiszociálisnak tűnő nő, és mennyire szíven ütötte a nézőket, amikor elmesélte traumatikus múltját a beteg férfinak. A film az empátia sokféle gesztusát is megmutatta: a szavakat, a körültekintő ápolást, a simogatást, a hallgatást és az „együtt sírást”. A film felkínálja a fizikai és lelki felépülés lehetőségét, a boldogság megtalálásának esélyét. A nézők pedig még hosszan gondolkodhatnak azon, kihez tartozik a film elején és végén is megszólaló rejtélyes gyerekhang.