A norvég szerző, Karl Ove Knausgaard hatkötetes regényfolyama, amelynek a második kötetét olvastuk, nagyon különbözik attól, amit az irodalmi művektől megszoktunk: a naplószerű, néha hosszú párbeszédeket, máskor különféle témájú eszmefuttatásokat tartalmazó regény a szerző saját életének aprólékos leírása.
Sokat beszélgettünk arról, vajon mitől lett egy ilyen író elképesztően sikeres és világhírű. Vajon azért, mert a modern, individualista, jólétben élő, de a férfiszereppel hadilábon álló nyugati férfiak élete köszön vissza itt, és ezzel könnyű azonosulni? Talán a „kukkolás” is szerepet játszik, a jóképű, zárkózott norvég férfival való „bensőséges” ismeretség, aki ugyanakkor nem szépíti az igazságot, sérülékenynek, gyakran ellenszenvesnek, tétovának mutatkozik. És sokan azonosulni tudnak a szerző lázadásával a tét nélküli élet és a felszínes emberi kapcsolatok ellen, a romantikus elvágyódásával.