András Ferenc 1977-ben bemutatott filmjével indult az Uzsokimozi új évada. „Abban az évben házasodtam, nekem a fiatalságomat idézte a film” – mondta a vetítés után az egyik néző. A Veri az ördög a feleségét című filmszatíra másokból is személyes emlékeket hívott elő. Tóth Eszter Zsófia történész, az Uzsokimozi vendége is a zalai nagymamánál tett látogatásokról, az ebédekről mesélt, majd jellemezte a korszakot.
A hetvenes évek a gulyáskommunizmus időszaka: általános jólét jellemzi, ekkor indul el a háztartások gépesítése, modernizálása, és teret kap a maszekolás. A film főszereplői, a Balatonnál élő Kajtárék augusztus 20-án vendégül látják a fővárosban dolgozó rokonukat és főnökét, Vetró elvtársat, akit családja is elkísér. Míg a faluban búcsút tartanak és körmenetet, a család és a vendégek az állami ünnepségek közvetítését nézik a televízióban. Készül az ebéd, pirul a zsírban a rántott hús, aranylik a húsleves, ropogósra sül a rétes, a gazdag ebédet pedig a család borával öblítik le. Kivéve Vetró elvtársat, aki cigarettán és kávén kívül nem fogyaszt mást, ezért vágyakozással teli viszolygással figyeli a többiek lakmározását.
Tóth Eszter Zsófia felhívta a figyelmet arra is, milyen nőtípusokat mutat meg a film a társfüggő, fegyelmező Kajtárnétól a fővárosban önálló, független életet élő rokonon át a kamasz, elvágyódó lányig. A filmbeli nap pálinkával indul, ezért Dr. Ureczky Eszter, a sorozat szerkesztője a Kádár-korszak alkoholizmusáról is kérdezte a történészt. Az izgalmas beszélgetésen szó volt a protekcionizmusról, az egyenlőtlenségekről az „osztályegyenlőség” korában, és az Uzsokimozi résztvevői megpróbálták kitalálni, hogyan alakulhatott a film szereplőinek élete a rendszerváltás után.