A munkafüggőségről szóló októberi szakmai rendezvényünk előzeteseként összegezzük, mit írtunk eddig erről a munkafüggőség jellemzőiről, okairól és következményeiről.
Egyre több szó esik arról, hogy a munkahelyi stressz közvetlen velejárója a munkahelyi környezetnek. A munkafüggőket és az elégedett munkavállalókat is érintik a munkahelyi stressz mentális és egzisztenciális következményei – ezt igazolják az kutatások eredményei és a személyes történetek is.
A burnout szindróma felkerült a WHO betegségeket és rendellenességeket jegyző listájára, mint a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz okozta állapot. A bejegyzés azt járja körbe, hogyan érinti az egészségügyben dolgozókat, mit lát benne a filozófus, és miért generációs alapélmény.
A technika fejlődése, a járvány miatti home office lehetősége, a munkahelyi túlterheltség, a kulturális minták és a társadalmi megítélés is akadályozza a munkafüggőség felismerését. Pedig a betegség súlyos fizikai és lelki összeomláshoz vezet.
Egyre több kutatás, tanulmány igazolja, hogy az orvosi technológia szédületes fejlődése mellett az orvos és beteg közötti együttérző kommunikáció, az erre épülő bizalom a gyógyulás nélkülözhetetlen része.