A szitáló eső
„A soha el nem álló, szitáló esőhöz hasonlítható stressz sajnos sok vállalati környezetben az élet elválaszthatatlan része” – írja Mark Simmonds vállalati tréner Siker és szorongás című könyvében, amely karriertörténet és praktikus kézikönyv a munkahelyi stresszről. Ezek mellett egy összeomlás egyszerre megrázó és objektív leírása, kiegészítve „sorstársak” személyes történeteivel. De mindenekelőtt nézzük a „szitáló esőhöz” kapcsolódó adatokat.
A WHO szerint a munkahelyi stressz a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája, amely érinthet minden munkavállalót, pozíciótól függetlenül. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2016-es kutatása szerint a rosszul fizető állásban dolgozók közül kettőből egy fő szenved a munkahelyi stressztől, a közepesen és jól fizető állás esetében 10 munkavállalóból 4 mondja ugyanezt.
A munkahelyi stressz kiváltó oka a munka egyhangúsága, az értelmetlen feladatok, a rendkívüli munkatempó és munkamennyiség mellett a munkakörnyezet, vagyis a bizonytalan feltételek, a tisztességtelen értékelési rendszer, a nem egyértelmű szervezeti felépítés, a rossz munkahelyi légkör, valamint a tisztázatlan feladatmegosztás és kompetenciahatárok. A munkahelyi stresszbetegségek egyharmadáért a vezetővel való rossz viszony felelős. A középvezetők helyzete különösen stresszes, hiszen a vezetők és a beosztottak között „közvetítenek”, mindkét irányból nagy nyomás nehezedik rájuk. Közvetlen befolyásuk ritkán van arra a stratégiára, célra, döntésre, amelyet a beosztottak előtt képviselniük kell. A vezetőkre pedig a jó munkatársi kapcsolat és a szociális támogatottság hiánya, a túlterheltség nehezedik.
A magyar munkavállalók számára a gyors munkatempó és a jelentős mennyiségi elvárások okoznak magas stresszterhelést, komoly problémát okoz a munkahelyi szekálás, valamint az igazságosság és a tisztelet hiánya. Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 2013-ban indított Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportja. Mintegy 19 ezer, 18 és 60 év közötti munkavállaló által kitöltött kérdőívből az is kiderül, „a diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stressz terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.”
„A stressz az élet sava-borsa”
Ez a meghökkentő állítás Selye János vegyész belgyógyász, stresszkutató talán a legtöbbet idézett mondata. Arra utal, hogy a stressz motiváló hatású, az optimális stressz segít összpontosítani, a teljesítmény és a megnövekedett izgalom között közvetlen összefüggés van.
A már említett Mark Simmonds sikeresen haladt előre a karrierépítésben, szorongott, de úgy érezte, ez viszi előre. Munkahelyi siker, három gyerek, angliai vidéki ház, boldog házasság, kiégés, depresszió, gyógyszerek, klinikai kezelés, öngyilkossági kísérlet – harmincas éveinek végére ezek pályafutásának és életének mérföldkövei.
Saját alkatát úgy jellemezte, mint az „aggódó” és a „győztes” gén küzdelmét. Amikor harmincas éveinek elején váltott, és egy nemzetközi cégtől egy kisebb céghez szerződött, úgy érezte, „a munka támasztotta alapkövetelmények és az alapvető személyes ambíciói” végre összhangba kerültek, elégedett volt. Néhány év múlva azonban kiégett: a munka monotonná vált, és már maga sem kereste a kihívásokkal teli helyzeteket, amelyek próbára teszik. Bár a munkahelyi környezet támogató és segítő volt, az egyre súlyosbodó depresszió miatt felmondott, a betegség és a sikertelen kezelések pedig „kiiktatták” a családi életből.

Simmonds szerint a „munkahelyi stressz legyőzése hasonló ahhoz, mint amikor Roger Federer játszik Novak Djokovic ellen, és többször akar nyerni, mint veszíteni. És fordítva. Mindkét játékos próbál új stratégiákat kitalálni, amelyeknek köszönhetően felülkerekedhet a másikon, amikor egymás ellen játszanak. Ám arra egyikük sem számít egy pillanatig sem, hogy ha egyszer megnyeri a játszmát, a legyőzött fél örökre feladja a játékot. Gyógyultan, a szakmai és magánélete „újraindítása” után azokat a tényezőket vette sorra, amelyek kísérték és befolyásolták azt az ívet és hanyatlást, amely a sikertől a kiégésig, majd a teljes összeomlásig vezetett. Vizsgálta a szüleitől örökölt tényezőket, a stresszkezelési mintákat, amelyeket tőlük kapott, a környezeti hatásokat, saját alkatát és döntéseit.
Észrevenni a jeleket
Simmonds könyvében sok sorstárs beszámolója is olvasható a munkahelyi stresszről, a kiégésről. Ezek a saját történetek, a témában megjelent self-help könyvek és cikkek, tudományos kutatások és filozófiai munkák próbálnak segíteni a stressz tüneteinek felismerésében. A tudatosság, a jelek fürkészése és a vészjelzések felismerése különösen fontos „a kiégés társadalmában”, ahogy a filozófus Byung-Chul Han nevezi a korszakot, amelyben a teljesítménykényszer önmaga kizsákmányolójává teszi az embert.
Az először jelentkező kisebb szorongásokat enyhítik a hétvégék, a szabadság, idővel azonban sűrűsödnek ezek a szorongásos időszakok. Egyre gyakoribb a vasárnap délutáni szorongás, a késés a munkából, egyre több alkalom „adódik” a távollétre (betegség, rosszullét). Ezután indul be a depresszióspirál: a szorongó munkavállaló egyre többet rágódik dolgokon, egyre inkább távol marad a barátoktól, egyre jobban elzárkózik a barátoktól. Ez a folyamat pedig nem hagyja érintetlenül a szervezetet: krónikus alvászavar, étvágytalanság, valamint szív- és érrendszeri problémák jelentkeznek, a szorongás csillapítására pedig függőség alakul ki.
Mark Simmonds szerint a tudatosság nem csak a jelek felismeréséhez és kezeléséhez szükséges, elengedhetetlen a megelőzéshez is. A karrierépítés során az ambíciót és az „aggódást” egyensúlyban kell tartani, ehhez pedig nélkülözhetetlen az önismeret, hiszen más típusú munka illik egy introvertált személyiséghez, más válik stresszforrássá egy extravertált számára.
Persze vannak egészen egyszerű eszközök stresszes pillanatok kezelésére – ilyen például a légzés. A tudatos, mély, hosszan tartó hasi légzés ugyanis csökkenti a feszültséget. A Sunday Blues, vagyis a vasárnap délutáni szorongás ellenszere lehet a kedvenc tevékenységnek szentelt nap. Gyógyító lehet egy kellemes ebéd, filmmaraton, festés vagy táncolás, bármi, ami miatt érdemes várni a vasárnapot. Ha ez kevés, a meditáció vagy egy 10-15 perces séta is segíthet.
Felhasznált szakirodalom:
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma, fordította: Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes, Typotex Kiadó, 2019.
Munkahelyi stressz. Információs oldal
Mark Simmonds: Siker és szorongás. A munkahelyi stressz minimalizálása a gyakorlatban, fordította: Bosnyák Gabriella, Partvonal Kiadó, 2023.
The Sunday Blues