Kicsiknek
Egészen kicsi gyerekek is örömmel nézegethetik Shona Innes ausztrál pszichológus Ölelj meg! című sorozatát, amelyhez Agócs Írisz készített szép, kedves rajzokat. A sorozat kötetei önmagunk elfogadásáról (Ez mind te vagy), a válásról (A szeretet olyan, mint egy fa), a családról (A család olyan, mint egy süti), a lassításról (A gondolatok kertje), az összeveszésről-kibékülésről (A barátság olyan, mint a libikóka), a hangulatváltozásokról (A rosszkedv olyan, mint egy felhő), életről-halálról (Az élet olyan, mint a szél) és az indulatkezelésről (A harag olyan, mint a páncél) szólnak.
Identitásról, elfogadásról. Az emberek közötti hasonlóságokról és különbségekről szól Győri Bori és Szamarasz Vera Zoé Nézd, ez én vagyok című foglalkoztató füzete, amelyben a gyerekek Dániel András rajzait színezhetik ki. A kiadó ötéves kortól ajánlja a könyvet, melynek finom, kedves hangvételű szövegei és elmélyült színezésre-rajzolásra alkalmas feladatai az empátiát és a toleranciát fejlesztik a gyerekekben.
Kisiskolásoknak
Félénkségről, autizmusról, az állatokkal való kapcsolatról. Gimesi Dóra Emma csöndje című meséjének főhőse nem bírja elviselni a zajokat, ezért az iskolában „kukának” csúfolják. Emma verekedéssel reagál a csúfolásra, majd egy idő után hasfájásra panaszkodik, és nem megy iskolába. Emma tengerbiológus szeretne lenni, a szülei munkahelyén, az állatkórházban, halak és más vízi állatok társaságában érzi jól magát, csak velük beszélget – főleg egy delfinnel, aki nem játszik az akvárium többi lakójával. A vízi állatokkal való barátkozása során Emma rájön, hogy Fülöp, a delfin nem hall jól – vagyis „ugyanaz a baja, mint nekem, csak fordítva” –, ezáltal megold egy problémát, amire a felnőttek nem voltak képesek, s így megerősödve, önbizalommal telve végül vissza tud menni az iskolába.
Félénkségről, tiszta kommunikációról. Kertész Erzsi: NEM mese című könyve a komplex kommunikációra tanítja a félénk gyerekeket. Játékosan beszél a „nem” különböző fajtáiról – a „cincogó nem”-től a „kerek perec nem”-en át a „köszönöm, nem”-ig –, és sokféle szituáció felidézésével tesz javaslatokat arra, hogyan mondjunk nemet különféle helyzetekben.
A szülő betegsége miatti szorongásról. Tóth Krisztina Anyát megoperálták című könyvének főhőse egy kislány, akinek az anyukája rákbeteg lesz, és műtéten, majd kemoterápián megy keresztül. A szomorú témát az írónő sok humorral járja körül, mesél például arról, hogy az apuka hogyan küzd a háztartással. A könyv nyíltan beszél az érzelmekről (pl. a nagyszülők szomorúságáról) és a betegséggel járó mellékhatásokról (pl. kopaszodás) is.
Az örökbefogadásról. Szintén Tóth Krisztina műve A lány, aki nem beszélt, amely népmesei stílusban, őszintén beszél egy lányról, akit örökbe fogadtak, és aki az új családjában nem hajlandó megszólalni. Otthonra lelhet-e az elhagyott gyermek? Látja-e valaha édes szüleit? Hogyan találnak egymásra a testvérek? Ezekről a kérdésekről szól Tóth Krisztina meséje, amelyet saját lányának örökbefogadása is ihletett, s amelyben különös módon fonódik össze egy teknőben született lány, a szülei és három testvér története is.
Másságról, fogyatékkal élésről, szégyenről. Tóth Krisztina legújabb gyerekkönyve, a Világpuszi olyan gyerekekről szól, akik valamilyen szempontból eltérnek a szokásostól vagy valami miatt szégyenkeznek a társaik előtt – egyikük Down-szindrómás, a másik éjszaka bepisil, a harmadik kövérebb az osztálytársainál. A mesék közül talán a legszebb az első, amely Ferkóról szól, aki elakadt a „születés aranykapujában”, ezért nem úgy fejlődik, mint a többi gyerek, de az ő birtokában van a Világpuszi, s ha az elcuppan, valami jó történik a világban.
A szülő haláláról, a veszteség feldolgozásáról. Florence Jenner-Metz Neked írok, Apu című könyve egy kislány, Margó levele halott édesapjához, veszteségről, szeretetről, barátságról, és arról, hogyan próbálja élni a megszokott életét, miközben nagyon szomorú az édesapja miatt.
A halálról. Egyszerűen, tárgyszerűen beszél a halálról a svéd gyerekkönyvszerző, Pernilla Stalfelt által írt és rajzolt Halálkönyv. A halál jelenségét, a temetést és a halál utáni életre vonatkozó elképzeléseket a svéd gyerekkönyvekre jellemző informatív, szókimondó, néha humoros stílusban mutatja be.
A belső erőforrásokról, depresszióról, újrakezdésről. Nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is ajánlható Boldizsár Ildikó Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút című könyve, egy csodálatos mese a belső erőforrásokról. A kiállításában is rendhagyó könyv egy kútról és egy tölgyfáról szól, amelyek békében élnek együtt, mígnem egy nap apadni kezd a kút vize. Az addig néma társak együtt keresnek és találnak megoldást a bajra.
Kamaszoknak
Az anya haláláról és elengedéséről. Patrick Ness Szólít a szörny című meséje drámai, megrázó történet arról, hogy „nem minden történet végződik happy enddel”, s hogy „A történetek vadállatok, és képesek mindig a legváratlanabb irányokba fordulni.” Miközben Conor édesanyja súlyos beteg, Conor éjszakánként egy rémálommal küzd, amelyben a szörny – akiről fokozatosan kiderül, hogy egyben segítő is – egy tiszafa képében jelenik meg. A szörny három mesét mond Conornak, amelyek nyugtalanító üzeneteket közvetítenek a jóról és a rosszról, a bűnről és a büntetésről. A negyedik mese magáról Conorról, az édesanyjáról és a szörnyről szól.
A kamaszkorról. Nicola Morgan Túlélhető kamaszkor című könyve alcíméhez híven – „Hasznos tippek és tanácsok ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben” – kézikönyv kamaszoknak, amely a pszichológia, a biológia, a neurológia és a dietetika tudományos eredményeiből kiindulva ad hasznos tanácsokat, hogyan viseljük el a kamaszkor kihívásait. A tárgyilagos, informatív könyvet a kamaszok szülei is haszonnal forgathatják.