Az Egyesült Államokban készült felmérések azt igazolják, hogy a betegek saját megszokott környezetükben és szeretteik körében gyorsabban és eredményesebben gyógyulnak. Nem véletlenül fogalmazták meg a felmérés elvégzői azt az ajánlást, amely szerint az orvosok, amennyiben a beteg állapota azt lehetővé teszi, javasolják betegeiknek az otthon gyógyulás lehetőségét. Az Egyesült Államokban ezt a megoldást ma már több mint 15 ezer szolgáltató teszi lehetővé nagyjából 5 millió páciens számára.
Az ajánlások alapján az alábbi eljárásokat és beavatkozásokat érdemes a betegek otthonában alkalmazni: sebkezelés, intravénás gyógyszeres kezelések és táplálás, injekciózás, valamint a krónikus, de könnyen kézben tartható megbetegedésekhez köthető gyógyszeres kezelés és állapotkövetés, gondozás.
A rendelkezésre álló irodalom számos területen hangsúlyozza a betegek otthoni gyógyításával kapcsolatos előnyöket, amely a tengerentúlon is elsősorban az utókezelések és a krónikus megbetegedések esetében elterjedt gyakorlat. Legfontosabb az otthoni környezet nyújtotta biztonság és komfort, a következményesen javuló gyógyulási esélyek, a kezelések hatékonyságának növekedése, illetve a másodlagos kórházi fertőzések elkerülése.
Ehhez a típusú ellátáshoz elkötelezett orvosok és professzionális támogatók mellett a páciensek magas szintű egészségértésére is szükség van. A gyógyítás ugyanis együttműködés eredménye, amelyben a páciensnek is fontos szerep jut, hiszen követnie kell az orvosi utasításokat, be kell tartania a gyógyszerezési előírásokat és a diétát, illetve az egyéb kiegészítő tevékenységeket – mint pl. gyógytorna – is komolyan kell venni.
Hazánkban jelenleg az otthonápolás gyakorlata messze nem annyira elfogadott, mint amennyire lehetne, aminek hátterében több ok is áll. Egyik legfontosabb az otthoni orvosi ellátást biztosító szakmai szolgáltatók hiánya. Igaz, vannak otthoni ápolást végző szakemberek, ők azonban elsősorban ápolói szolgáltatást nyújtanak, jellemzően idősebb betegek számára, s nem is feltétlenül egészségügyi, sokkal inkább szociális megközelítésben. Az otthoni ellátás terjedését gátolja a jelenlegi finanszírozási rendszer is, amely alapvetően a fekvőbeteg-intézményekben történő ellátást támogatja, és sajnos elhanyagolható mértékben van jelen az otthonápolást, valamint a távoli betegellátást dotáló NEAK forrás. Szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy a biztosító, az egészségügyi intézmények és a betegek is jobban járnának, ha az adott betegség finanszírozása „kiléphetne” a kórházak falai közül, az alábbi szempontok mentén.
A NEAK-nak kevesebb pénzébe kerülne az adott ellátás, hiszen
- a fekvőbeteg-intézményekben történő ellátás a legdrágább, így ha a beteg korábban távozik a kórházból (nyilvánvalóan csak akkor, ha az állapota ezt már lehetővé teszi), jelentősen csökken a bent fekvés költsége,
- az otthoni gondozás ellenértéke sokkal alacsonyabb, mint a fekvőbeteg-intézményi ellátás,
- a hosszan monitorozott beteg rövid- és középtávon kisebb eséllyel kerül vissza kórházba, valószínűsíthetően alap- vagy szakellátás szinten ellátható marad.
A kórházaknak is előnyös lenne az otthonápolás fellendítése, mivel
- a betegek nagy része hamarabb távozik, kisebb a kórházi fertőzés lehetősége, amely egyszerűsíti az ellátást, és csökkenti a kórház által a betegre fordított összeget,
- az intézmény sokkal több új beteget láthat el, akik valóban csak addig fekszenek bent, amíg állapotuk azt igényli,
- csökkennek a személyzet, és különösen az ápolást végző nővérek terhei.
- A betegek érdekei is egyértelműen ezt kívánják, mivel
- rövidebb kórházi tartózkodás alatt kisebb eséllyel betegszenek meg kórházi fertőzésekben,
- ahogy fent már hangsúlyoztuk, gyorsabban és sokkal hatékonyabban gyógyulnak saját környezetükben,
- hamarabb visszatérhetnek a munkába.
Nézzünk kicsit szét, mi a helyzet a hazai, valamint a külföldi otthonápolási területen.
Magyarország
A KSH által vezetett táblázat, amely az otthoni szakápolásban és terápiás foglalkozásban részt vevő, az egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátásokat összegzi, azt mutatja, hogy
2000 és 2009 között folyamatosan nőtt azoknak a betegeknek a száma, akik igénybe vették az otthonápolást (37 ezerről 50 ezerre).
- 2011 és 2014 között jelentős növekedést látunk (53 ezerről 63 ezerre),
- 2015–2020 között stagnált,
- 2021-ben pedig 50 ezerre csökkent az igénybevevők száma.
Az államilag finanszírozott otthoni szakápolásban részt vevő szervezeteket a NEAK oldalán elérhető táblázat tartalmazza, amely település alapján szűrhető. Otthoni szakellátást az orvos 14 vizitre kérhet, napi maximum 1 látogatással, ezt egy éven belül négyszer lehet igényelni. Otthoni hospice ellátást 50 napra lehet kérni, összesen maximum 150 napra, amely mellé szakellátás nem igényelhető.
Házi segítségnyújtást és étkeztetést a kerületi/megyei szociális ellátók biztosítanak. Házi segítségnyújtást évente kb. 90 ezer fő igényel, étkeztetést 200 ezren. A jövedelem függvényében határozzák meg a díjakat, 100-1000 Ft között mozog egy alkalom.
Piaci szolgáltatók is igénybe vehetők, akik szakápolást és otthonápolást is vállalnak.
- A szakápolás alkalmanként 15-20 ezer forintba kerül, van, ahol erre kiszállási díjat (2500-4500 Ft) és/vagy egyéb költséget is rászámolnak (pl. állapotfelmérési költség, stb).
- A szakápolói gondozás díja nagyon eltér, van, ahol 8 órára kb. 20-27 ezer forintot kérnek (plusz egyéb költségek), míg máshol 8000 Ft-ba kerül egy óra.
- Az otthonápolás (szociális és gondozási, nem pedig szakápolási feladatok) árai nagyjából megegyeznek, a 24 órás szolgáltatás naponta 20-25 ezer forintba kerül. Hétvégén, éjszaka és agglomerációban magasabb, a fővároson kívül 1000-1500 Ft-tal alacsonyabbak az árak.
Európa
Az Eurostaton sajnos csak 2016-os adatok érhetők el az otthonápolást igénybe vevők számáról. Ebben az évben az EU háztartások 20%-a igényelt valamilyen segítséget hosszú lefolyású egészségügyi probléma miatt. Legnagyobb százalékban a luxemburgi háztartások (88%) kértek otthonápolási segítséget, akiket a csehek (58%) és a dánok (54%) követnek. Legkisebb igényt Bulgáriában (5%), Észtországban (5%) és Romániában (6%) rögzítettek.
Az EU-ban az eltartott gyermekek nélküli háztartások nagyobb arányban igényeltek hivatalos otthonápolási szolgáltatást (25%), mint az eltartott gyermekes háztartások (12%). Az egyedülállók esetében is magasabb az igény (41%) mint ott, ahol kettő (23%) vagy több felnőtt (16%) van a háztartásban. (Forrás: Eurostat)
2022-ben az Európai Bizottság közzétette az European Care Strategy-t, amelynek célja, hogy megfelelő minőségű és megfizethető ápolási szolgáltatások legyenek elérhetők Európában. Fejleszteni szeretnék a meglévő szolgáltatásokat, mind az ápolásra szorulók, mind pedig az ápolók vonatkozásában, valamint a szakmai és informális segítségnyújtásra is koncentrálnak az anyagban.
Érdekes információ lehet számunkra, hogy mennyit költenek otthoni ellátásra az egyes EU-s országokban. Az alábbi link 2018-as adatokat tartalmaz, amely jelenleg az egyik legfrissebb forrásnak tekinthető:
- Hollandiában és a skandináv országokban a GDP 3,5%-a van hosszú távú otthoni ápolásra allokálva.
- A köztudottan magas jövedelmű országok (Svájc, Franciaország, Belgium, Egyesült Királyság) a GDP 2-2,5%-át fordítják erre a tevékenységre.
- Dél- és Kelet-Európa és Latin-Amerika esetében még mindig az informális, államilag nem finanszírozott segítség a megszokott.
(A fenti GDP-arányos költések az ápoló intézmények fenntartására fordított összegeket is tartalmazzák.)
A folyamatosan öregedő társadalom miatt a piackutatások az ápolási piac egyértelmű növekedését jósolják.
A tanulmány szerint 2020 és 2027 között 7,6%-kal fog növekedni az otthonápolási piac az EU-ban. Az idősgondozásra fordított GDP-arányos állami költések – és így a kórházakon kívül ápoltak száma – egy EU-s kutatás szerint 1,7-ról 26,7%-ra nő 2016 és 2070 között.
Amerikai Egyesült Államok
Néhány jellemző adat az otthonápolással kapcsolatban:
- Az otthonápolási egészségügyi asszisztensek foglalkoztatása az előrejelzések szerint 2020 és 2030 között várhatóan 33%-kal fog emelkedni, ami az összes egyéb szakma átlagát tekintve is a legmarkánsabb növekedést mutatja.
- Az USA-ban a szolgáltatást igénylők jelentős része 65 év feletti.
- 97 százalékuknak van szüksége segítségre a mindennapi feladatokban (pl. fürdés).
- 91 százalékuk számára az ágyból való kikelés is nehézséget okoz.
- A 60 év felettiek 80%-a szeretne függetlenül élni.
- Az egyre növekvő igény miatt az elmúlt 5 évben 44%-kal nőtt az elérhető piaci szolgáltatások aránya.
- A COVID-járvány kapcsán átértékelődött az otthonápolási szolgáltatásokról való közgondolkozás, a megkérdezettek 67%-a jelezte, hogy a járvány után is szeretne igénybe venni valamilyen otthonápolási szolgáltatást.
- A szakmában dolgozók 90%-a nő.
- Az otthonápolást igénybe vevők száma 2050-re 27 millió fő körül lesz csupán Amerikában.
- Ez a tendencia megállíthatatlan, évente 10.000 fő éri a 65 éves kort, az előrejelzések és a COVID tapasztalatai szerint egy franchise modell fog kiépülni erre a területre.
- A technológiai fejlődés beleszól az otthonápolás folyamatába, mivel bizonyos feladatokat átvesznek ezek az okos rendszerek (pl. emlékeztetők gyógyszerek bevételéről, általános életjelenségek monitorozása, stb.). Emellett – bizonyos vonatkozásban – az elmagányosodás elleni folyamatokat is támogatják, hiszen nagy segítséget nyújtanak a családdal, barátokkal, illetve esetleg a munkahellyel való kapcsolattartásban is.
A fenti adatok és szempontok egyértelművé teszik, hogy hazánkban is erősíteni kell az államilag finanszírozott otthonápolást. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, az ellátott esetekre szánt forrás átrendezése mellett jól megfizetett (szak)személyzetre, a gyógyulásában bízó, motivált betegre, elfogadó, támogató családra, de mindenekelőtt komoly szemléletváltásra van szükség.