Az egészségértés fejlesztését interdiszciplináris módon lehet és kell megközelíteni. A megoldás kialakításából nem vonhatja ki magát az egészségügy és az orvostársadalom sem, ugyanakkor szükséges és megkerülhetetlen, hogy az oktatással karöltve tegyünk közösen kísérletet a hosszú távú megoldásra.
Mennyire értik az emberek az egészséggel és betegséggel kapcsolatos információkat? A teljesség igénye nélkül néhány felmérést mutatunk be a világ különböző részeiről
Európa
A European Health Literacy Consortium vezetésével és az Európai Bizottság finanszírozásával készült felmérés eredményét mutatja be az alábbi grafikon. A European Health Literacy Survey számaiból jól látszik, hogy a vizsgált országok lakosságának nagy része nem megfelelő vagy problémás egészségértéssel rendelkezik, azaz nehezen képesek feldolgozni és alkalmazni az egészséggel, a betegséggel, valamint azok kezelésével kapcsolatos információkat. Ezeken túlmenően nem igazán értik a prevenció lényegét, az egészségfejlesztés fontosságát, valamint az egészségügyi rendszer működését sem.
A European Health Literacy Survey eredménye: egészségértés nyolc európai országban
A WHO is nagy hangsúlyt helyez a fiatalok egészségértésére, emiatt készítettek egy vizsgálatot 2017-2018-ban. 10 országban 13-15 éves fiatalokat teszteltek, akiknél az alábbiakat tapasztalták:
- Magas egészségértési szinttel bíró fiatalok aránya: észak-macedónok, finnek 38%, angolok 19%, szlovákok 18%, észtek 17%, csehek 17%, lengyelek, osztrákok 15%, németek 13%
- Közepes egészségértési szinttel bíró fiatalok aránya: csehek 65%, osztrákok 59%, németek 71%, angolok 67%, szlovákok 69%, észtek 67%, belgák 74%, lengyelek 76%, finnek 53%, észak-macedónok 56%
- Alacsony egészségértési szinttel bíró fiatalok aránya: csehek 18%, osztrákok 16%, németek 16%, angolok 14%, szlovákok, észtek és belgák 13%, lengyelek és finnek 9%, észak-macedónok 5%
Korosztályra lebontott javaslatok
- 1-2. osztályban a fenntartható életforma gyakorlása, az emberi szervezet alapvető igényeinek megismerése
- a 3-6. osztályos korosztály témája az én, az ember, a közösségek szerepe és hatásai, a fenntartható jövő
- a 7-9. osztály ismeretanyaga az egészség fenntartása, a veszélyeztető faktorok elsajátítása, valamint a betegségmegelőzés.
Egyesült Államok
Az Európán kívüli fejlett országok esetében sem sokkal jobb a helyzet. Az amerikai lakosság több mint egyharmadának vannak nehézségei az egyszerűbb egészségügyi információk feldolgozásával, így például az orvos utasításainak megértésével, vagy a betegtájékoztató értelmezésével. Az amerikai kormány szerencsére időben reagált a problémára: 2010-ben nemzeti akciótervet dolgozott ki az egészségértés fejlesztése céljából (National Action Plan to Improve Health Literacy).
Ausztrália
A szülők alacsony egészségértése hatással van arra, hogy a gyermekek milyen egészségügyi ellátást kapnak, amikor orvoshoz kerülnek. 2021-ben indult egy Parenting Plus (New South Wales-ben és Ausztráliában) program, amely kifejezetten friss szülőknek, illetve családalapítás előtt állóknak szólt, és egészségértéssel kapcsolatos témákat dolgozott fel. A program hatékonyságáról született cikkben adott válaszok alapján jól érzékelhetően nőtt a szülők érdeklődése az egészségértésre vonatkozóan. Megtanulták, hogyan érjenek el megbízható információforrásokat az interneten, és hogyan alkalmazzák azokat hatékonyan.
Fejlődő országok
Nem meglepő módon a fejlődő országok vonatkozásában a legrosszabb a helyzet. Ezekben az országokban az elérhető technológia is más megoszlást mutat, mint a fejlettebb régiókban, itt ugyanis az úgynevezett 'mobile health' rendszer mutat legnagyobb penetrációt. Az angol kifejezés a mobil és a vezeték nélküli megoldások használatát jelenti az egészségügyben. A helyi viszonyokra jellemző, hogy nemcsak az egyéb, más országokban népszerű és gyakran használt technológiáknál működik jobban az „m-health”, hanem sajnos a helyi egészségügyi ellátórendszer színvonalát is meghaladja. Mivel az ellátórendszer minőségét nem lehet egyik pillanatról a másikra megjavítani, a legfontosabb problémákat – ha máshogy nem sikerül – m-health megoldásokkal igyekeznek orvosolni.
Globális szinten a World Health Organization és az International Telecommunication Union 2012-ben indított el egy úgynevezett National eHealth Strategy Toolkitet, amely azoknak az országoknak kíván segítséget nyújtani, ahol kormányzati szinten szeretnének akciótervet kidolgozni az eHealth-re vonatkozóan. Az említett eszköztár az információs és kommunikációs technológiák egészségügyben történő implementálásához kíván segítséget nyújtani. Ugyancsak a WHO-nak köszönhető a Health Academy névre hallgató kezdeményezés, amelynek célja a betegségmegelőzés, valamint az egészségtudatosság fejlesztése Gambiában, Ghánában, Jordániában, Egyiptomban, Libanonban és a Fülöp-szigeteken. A WHO a Health Academy kurzusaival támogatja ezekben az országokban a digitális eszközök bevezetését.
A magyarországi helyzet
Az AIPM Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének 2015-ös kutatása rávilágított arra, hogy minden második magyar embernek gondot okoz az egészségügyi információk feldolgozása. Az egyesület 2021-ben másodjára is elvégezte a vizsgálatot, és ekkor már szerencsére jobbnak bizonyult a magyarok egészségértése, mint korábban.
- 2015-ben 30%, 2021-ben viszont már a megkérdezettek 45%-a állította, hogy nem okoz nehézséget számára információt szerezni a betegségek tüneteiről.
- 19-ről 6%-ra csökkent azoknak az aránya, akik bajban voltak az orvosuk által mondottak megértésével.
- 20% helyett már csak 4%-nak okozott nehézséget megérteni a védőoltások fontosságát, azonban 17%-nak gondot okozott eldönteni, hogy beadassa-e a covid elleni oltást.
- Sajnos még 2021-ben is 20% volt azok aránya, akiknek gondot jelent értelmezni az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat.
Mi lehet a helyes hozzáállás az egészségértés javítására vonatkozóan?
Jó példák a nagyvilágból
Ha kitekintünk a nagyvilágba, láthatjuk, hogy az egészséggel és jólléttel kapcsolatos formális oktatás sok országban régóta fellelhető az iskolai képzési rendszerben. A helyi nemzeti alaptanterv szerves részét képezi, és az iskoláknak kötelező azt integrálniuk a tananyagba Ausztráliában, Dániában, Finnországban, vagy Új-Zélandon is. Az egészségre nevelés általában a testnevelésóra keretein belül valósul meg, ritkább esetben van külön óra az egészségértés fejlesztésére. Úgy érzem, a kört lehetne bővíteni, hiszen bár nagyon fontos a rendszeres sportolás, de az egészségre és egészségtudatos magatartásra nevelés ettől sokkal komplexebb folyamat.
Ahhoz, hogy a társadalom egészségértése növekedjen, nem csak akadémiai, magas impakt faktorú cikkeket kell publikálni, hanem a rádióban, tv-ben, minden lehetséges csatornán beszélni a témáról, hiszen így fog eljutni a nagyobb tömegekhez. A podcast is jó csatornája a kommunikációnak.
Ami a témákat illeti, az Európai Unió az egészségügyi oktatáson belül tíz szűkebb területet azonosított. Ezek a következők: személyes higiénia és fogápolás, mentális egészség és érzelmi egyensúly, szexuális oktatás, családtervezés, táplálkozás, addiktív anyagok használata (legális és illegális), fizikai tevékenységek, környezettudatosság, elsősegély és balesetek megelőzése, fogyasztói oktatás. A kevésbé fejlett országokban esetleg más témák élvezhetnek prioritást, így például a szoptatás és gyereknevelés, malária, AIDS stb.
A Covid-járvány és az orosz–ukrán háború kapcsán nemzetközi szinten is megjelent egy nagyon fontos új szempont, amely az egészségértésre is jelentős hatással bír. Felértékelődött a mentális egészség fontossága, illetve az azzal kapcsolatos tudatos hozzáállás. A WHO szerint kb. 9,6 millió embernél okozhat mentális problémát a háború és annak következményei. Jelenleg 270 szervezet dolgozik az övezetben, humanitárius segítségnyújtást biztosítva. Az állam velük karöltve készített egy térképet azokról a területekről, ahol sürgős mentális segítségnyújtásra van szükség. Ez konkrét segítséget, védelmet és oktatást is jelent. 2022. decemberi a cikk, akkor a WHO 23 ezer konzultáción volt túl és 1400 ember esetében állapítottak meg súlyos mentális problémákat, amelyek a háború okozott.
Az egészségtudatosságra való nevelés majdnem mindenhol a ’forró témák’ közé tartozik, bár sokszor idejétmúlt eszközökkel és szemlélettel közelítenek a kérdés felé. Őszintén, nyíltan, de óvatosan, a gyermekeket nem riasztva kell elkezdeni az oktatást. Fontos, hogy a közlés ne egyirányú legyen, adjunk alkalmat a gyermekeknek a kérdezésre. A tananyagba beépített információátadás mellett érdemes „puha”, a gyermekek által kedvelt eszközökhöz is folyamodnunk. Igaz, még csak angolul, de egyre több applikáció érhető el, amelyek használatával a gyerekek játszva tanulhatnak. Az egészséges étkezést promotáló appok között olyanokat találhatunk, mint például az egész kicsiknek szóló Awesome Eats, az egészséges menü összeállításában segítséget nyújtó Yum Power, amely egyébként a diabéteszes gyerekek étrendjének kialakításában is hasznos lehet, vagy mondjuk a Foodspan, amely megtanítja, hogyan jut el az étel az asztalunkig, bemutatja az élelmiszergyártás folyamatát, de azt is, hogy hogyan csökkenhet az élelmiszer minősége a szállítás hatására. A szexuális egészség, illetve oktatás területéről ott van a Juicebox, de említhetjük a KidsDoc-ot is, amely a különféle betegségekről, sérülésekről ad információkat.
Az egészségértés fejlesztésébe integrálnunk kell a különböző digitális eszközöket is, amelyek segítségével fogékonyabbá tehetjük a gyermekeket a téma iránt. Világszerte ez az irány. Az oktatás területén különösen sikeres lehet a gamifikációs eszközök alkalmazása annak érdekében, hogy növeljük a gyerekek elköteleződését, produktivitását, tanulási hajlandóságát. A már említett, magyar vagy angol nyelvű applikációk mellett szóba jöhet minden olyan megfelelően ellenőrzött és minőségében biztosított felület is, amely felkelti a gyermekek érdeklődését, így például a trendi, ugyanakkor színvonalas, egészséggel, étkezéssel, vagy sporttal foglalkozó blogok és vlogok is szóba jöhetnek.
Fontos, hogy akár hivatalos tanóráról vagy szakkörről, esetleg sporttevékenységről legyen szó, az átadott információ minőségének, a közlés/oktatás módjának és frekvenciájának olyannak kell lennie, ami életre szóló elköteleződést alakít ki a gyermekekben az egészséges életmód, a betegségek megelőzése, valamint a témával kapcsolatos megfelelő informálódás vonatkozásában.
Az Egyesült Államokban a felnőttek vonatkozásában is komoly célokkal találkozhatunk az egészségkommunikáció fejlesztésére vonatkozóan. Néhány példa:
- Az orvosi adataikhoz online hozzáférő felnőttek arányának növelése
- Orvosi dokumentumok/adatok online, illetve okoseszközökön történő elérési arányának növelése
- Azon felnőttek arányának növelése
- akiket az egészségügyi szolgáltató bevont az ellátással kapcsolatos döntéshozatalba,
- akik IT megoldásokat használnak az egészségügyi adatok nyomon követésére vagy a szolgáltatókkal való kommunikációra,
- akiknek az egészségügyi szolgáltatója folyamatosan ellenőrzi, hogy megértették-e az ellátásukkal kapcsolatos adatokat,
- akik barátaikkal vagy családtagjaikkal rendszeresen beszélgetnek az egészségről.
- Az ellátórendszerben zajló kommunikáció minőségének javítása
- Az ellátó intézményekben zajló betegtájékoztatás megjelenítése a social mediában
- A szükséges információkhoz elektronikus úton hozzáférő orvosok arányának növelése
- A lakosság egészségértésének növelése
- Páciensek bevonása a terápiás döntéshozatalba
- Azon orvosok, ápolók arányának növelése, akik ellenőrzik, hogy a páciens érti-e az állapotukkal / ellátásukkal kapcsolatos információkat
A fentieken túl az USA-ban az államoknak külön-külön van programja arra vonatkozóan, hogy javítsák a társadalom egészségértését. Egy kiragadott coloradói program konferenciákat, webinárokat tesz elérhetővé, és emailen folyamatos tanácsadást biztosít.
Mit tehetünk azért, hogy itthon is javuljon a helyzet?
A magyar lakosság egészségi állapotának és egészségértésének javítása érdekében olyan stratégia és akcióterv kidolgozására van szükség, amely anyagi helyzettől és társadalmi hovatartozástól függetlenül egyenlő hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szükséges egészségügyi információk megszerzéséhez. Ezen az egyébként alapvetésnek számító gondolaton túl a hangsúlyt az oktatásra és az egészségnevelésre kell helyeznünk, és a kezdő lépéseket is itt kell megtennünk. Rendkívül fontos lenne már egészen kisgyermekkortól kezdve tanítani a gyermekeket az életkoruknak megfelelő oktatási anyagok segítségével úgy, hogy nagyban támaszkodunk a gamifikációs és digitális képzési megoldásokra, valamint a mobil és egyéb okos eszközök használatára. Az innovatív, ugyanakkor helyes és praktikus egészségügyi információk, valamint a rohamtempóban fejlődő kommunikációs technológia összekapcsolása áthidalhatja az egyre szélesedő űrt az egészségértésben.
Az egészségre nevelés azonban nemcsak szigetszerűen, egy-egy vállalkozó kedvű tanár, orvos, vagy mentőtiszt elkötelezett tevékenységét kell, hogy jelentse, hanem átfogó, nemzeti programként kell megjelennie a jövőben. Valódi szemléletváltásra van szükségünk. Óvodáskortól egészen az idős emberekig kell ívelni a folyamatnak úgy, hogy minden korosztály a maga nyelvén és szintjén legyen megszólítva. A fejlesztésnek a hivatalos, tananyagba beépülő szegmensen túl meg kell jelennie a mindennapokban is – az óvodai játékoknál, a délutáni iskolai szakkörökben, a sportklubokban, de jelen kell lennie az aktív dolgozó populáció, illetve az idős emberek által elérhető felületeken, így az interneten, mobileszközökön, nyomtatott sajtóban, és a televízióban, rádióban is. Képzéseket, betegtájékoztató eseményeket kell szervezni az érdeklődők számára. Lehet ez például egy cukorbetegek számára működő klub, ahol folyamatosan ellenőrizzük a betegeket, és tájékoztatjuk őket a betegségükkel kapcsolatos legfontosabb információkról, újdonságokról, lehetőségekről, vagy akár egy iskolások számára elindított, az újraélesztést bemutató és megtanító kurzus is. Mindkét kiragadott példa működik az Uzsoki Utcai Kórházban, de szerencsére sok más intézményben is fellelhető hasonló kezdeményezés.