Ugrás a tartalomra

Egészség, egészségtudatosság, vagy inkább önámítás, hibáztatás?

Skizofrén világban élünk. Száguld mellettünk a technika, óráról órára jelennek meg a világ egészségügyi rendszereiben észlelhető nehézségekre, kihívásokra választ adó innovációk, miközben arról olvasunk sokszor jogos, máskor az olvasót eltökélten hergelő híreket, hogy csak egy szelet száraz kenyeret és darabka sajtot kap vacsorára a kórházban fekvő magyar beteg, vagy hogy mennyire esélytelen napjainkban Magyarországon egészségügyi ellátáshoz jutni.

Kapkodjuk a fejünket, már régen nem tudjuk, hogy mi az igazság, fogalmunk sincs, kiben és miben bízhatunk, ha a saját, vagy családtagunk egészsége veszélybe kerül. És mindezt tetézi az interneten megjelenő mesterséges intelligencia generálta fake news, azaz a mindenkit félrevezető, totálisan hamis, na jó, időnként részigazságokon alapuló bejegyzések halmaza, amik sokszor olyan „színvonalasak”, hogy még a legképzettebb és leginkább szkeptikus olvasókat is képesek félrevezetni.

A bejegyzésem célja egyrészt röviden megismertetni az olvasót azokkal a jövőnket egyértelműen alakító trendekkel, amiket muszáj figyelembe vennünk, ha bölcsen, a gyermekeinket, unokáinkat féltő módon akarjuk tervezni a magyar egészségügyet, másrészt szeretném a saját felelősségünket hangsúlyozni az egészségünk, életminőségünk vonatkozásában.

Mesterséges intelligencia

A pontosabb és hatékonyabb betegellátásra törekvés, de a világszerte tetten érhető és egyre fokozódó személyzeti problémák is jelentős katalizátorok a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott folyamatok elterjedésében. Nélkülük talán már a laikusok sem tudják elképzelni a jövőt, hiszen rohamosan nő azoknak a megoldásoknak a száma, amelyek valódi segítséget adnak például a vizsgálati eredmények elemzésében, az ellátás tervezésében, a személyre szabott javaslatok elkészítésében. Az orvosi döntéshozatal folyamatában és a betegútmenedzsmentben egyre fontosabb szerepet játszó virtuális asszisztensek és chatbotok működése is MI alapú. Segítségükkel a páciensek a kezelésükre vonatkozó kérdések egy részére is választ kaphatnak, de az ellátórendszer bizonyos pontjaira való belépés idejét, helyét és módját is megismerhetik ezeken a felületeken.

Telemedicina, virtuális kórházak

Egyre elterjedtebb fogalom az „Internet of Things (IoT), ami tulajdonképpen azoknak a telemedicinális, valamint hordozható eszközöknek a hálózatát jelenti, amelyek lehetővé teszik a betegek távolról történő ellátását, legyen szó diagnosztikai folyamatról, kezelésről akár műtéti módon is , vagy a beteg bizonyos egészségügyi paramétereinek a munkahelyen, esetleg a beteg otthonában történő monitorozásról. A nagyobb telemedicina központok lényegében virtuális kórházként működnek, ahol egy központi helyről monitorozzák az otthonukban élő betegek paramétereit, és adnak kezelési javaslatokat, szükség esetén pedig tervezik, szervezik a betegek intézményi ellátását.

Személyre szabott medicina

Ahhoz, hogy a betegek személyre szabott kezelést kapjanak, megfelelő adatokra és fejlett technológiára van szükségünk. Jelenleg leginkább a genomikában találkozunk ilyen kezelési típussal, ahol MI-t használnak a páciens DNS-ének elemzésére, a folyamat eredménye pedig a korrekt diagnózis, illetve az időnként molekuláris szinten specifikus – ún. precíziós – terápia. A kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy ez a fajta specificitás nagyobb szakmai hatékonyságot, illetve a rendelkezésünkre álló erőforrások (személyzet, eszközök, infrastruktúra, pénz, stb.) sokkal eredményesebb kihasználását eredményez, és a jövő elkerülhetetlen módszerévé növi ki magát.

3D nyomtatás

Sok helyen elérhetők már 3D nyomtatású egyedi ortopédia és fogászati implantátumok, sablonok, sebészeti eszközök, sőt, olyan kutatások is folyamatban vannak, amelyek 3D nyomtatású szerveket állítanak majd elő a beteg szervezetéből eltávolított szövetekből.

Prevenciós ellátás

Ahogy nehezedik az ellátórendszerekhez való hozzáférés, egyre nagyobb szerephez kell jutnia a prevenciónak. A reaktív működést fel kell, hogy váltsa a proaktív hozzáállás. Nemcsak a potenciális betegek profitálnak a megelőző szemléletből, hanem az ellátórendszer is levegőhöz jut. Ennek a szemléletnek a megértését és elfogadtatását persze gyermekkorban kell elkezdeni, amihez országos összefogásra és szemléletváltozásra, de leginkább türelemre és kitartásra van szükség.

Idősek ellátása

Talán az egyik legnehezebb feladat, mivel egyre több az idős ember, akik komolyan megterhelik majd ez egészségügyi ellátórendszert mindenhol a világon, és akiknek az ápolását, gondozását meg kell oldani. Optimális esetben sokáig képesek az önálló életvitelre, az pedig plusz szerencse, ha szerető család is gondoskodik róluk. Az önállóságot számtalan hordozható, vagy a beteg otthonában működő monitor tudja biztosítani, amik észlelésre, kisebb mértékben pedig beavatkozásra is alkalmasak. Különösen fontos jelenség a demencia, aminek az előfordulása az életkor előrehaladtával egyre nő. Sürget az idő, foglalkozni kell a kérdéssel, hiszen a demens betegek óriási terhet rónak a családokra, valamint az egészségügyi és szociális intézményekre.

Mentális egészség

A Covid óta nem (annyira) tabu téma. Nagyon határozottan kell támogatni minden olyan folyamatot – otthon és a munkahelyen egyaránt , amely segít megőrizni a mentális egészséget. Szakembereket kell képezni, mert jelenleg elégtelen számú pszichiáter, pszichológus és mentálhigiénikus szakember dolgozik a rendszerben, miközben egyre nagyobb igény van rájuk. Foglalkozni kell a gyermekekkel is, akik az őrült, ingerekkel túltelített virtuális rendszer árnyékában, sokszor megfogható határok nélkül nevelve cseperednek, és nyögik ennek a következményét, majd lesznek depressziós, neurotikus, evés-, és alvászavarok felnőttek. Ők is és a túlhajszolt felnőttek is segítségre szorulnak.

Mit tehetünk mi ma Magyarországon?

Először is, el kell végre azt hinni, hogy annak ellenére, hogy nem mindig valósul meg az az elképzelés, hogy a betegek az ország minden pontján egyenlő módon jutnak ellátáshoz, a magyar beteg még mindig sokkal rövidebb idő alatt kap szakszerű egészségügyi szolgáltatást, mint a Nyugat-Európában, vagy az USA-ban, vagy a világ sok egyéb országában élők.

Aki úgy szocializálódott, hogy minden bajára azonnal, és sokszor fekvőbeteg-intézményben kapott ellátást, valóban úgy érezheti, hogy napjainkban sokkal rosszabb a magyar egészségügy, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Ez igaz is, meg nem is. Korábban lényegesen pazarlóbb volt a rendszer, olyan bajokra is kórházi finanszírozást égettünk el, amelyek háziorvosi vagy szakorvosi szinten gyógyíthatók lettek volna.

Ugyanakkor az is igaz, hogy sok helyen szűntek és szűnnek meg osztályok és szakrendelések, bizonyos szakmák pedig kihalóban, pl. állami intézményekben szinte már nem található bőrgyógyászat, pszichológia, pszichiátria, de sokszor urológiai, tüdőgyógyászati ellátásért, vagy akár szülni is messzebbre kell utazni. Rosszul hangzik, de tudomásul kell venni, hogy a világon mindenhol hiány mutatkozik egészségügyi szakszemélyzetből, a régiók, országok egymás elől csábítják a dolgozókat. Kelet-Európából Nyugat-Európába, Angliából az Egyesült Államokba, onnan pedig Ausztráliába és Új-Zélandra vándorolnak az orvosok. Szakdolgozó sehol sincs elég, az idősek száma pedig mindenhol nő a világon, s ők lényegesen több ellátást igényelnek. Az ellátás költségei a világon mindenhol az egekben vannak, és ne gondoljuk, hogy csak Magyarországon kérdés, hogy a GDP hány százalékát fordítják az egészségügyre. (Nálunk sajnos kevesebbet, mint kellene.)

A fentiek miatt minden értelmesen gondolkozó, a jövőt józanul tervező nemzet újragondolja az ország egészségügyi rendszerét. Ellátóhelyeket von össze, ha kell, intézményeket zár be, távmedicinát alkalmaz, használja a fent olvasható innovatív megoldásokat, a lakosságot pedig arra próbálja nevelni, hogy egészségesen és egészségtudatosan éljen. Mindezt azért, hogy az erőforrások koncentráltan és hatékonyan működjenek, azaz ha valaki valahova ellátásért folyamodik, akkor azt kapja is meg magas színvonalon, és ne csak üres helyiségekkel, nem működő készülékekkel találkozzon, amelyek szakember híján nem üzemelnek.

Mit tehetünk? Keseregjünk? Keressünk felelősöket? Vagy rázzuk meg magunkat, és bölcsen jöjjünk végre rá arra, hogy saját magunk vagyunk felelősök a saját egészségünkért? Saját magunk nélkül egészségesek sem tudunk maradni, és betegség esetén meggyógyulni sem leszünk képesek. Megváltozott a világ, alkalmazkodnunk kell, ha tetszik, ha nem. Ahelyett, hogy moralizálunk, kezdjünk el egészségesen élni. Együnk jó ételeket, ne, vagy csak minimális mértékben és minőségi alkoholt igyunk társasági keretek között, ne dohányozzunk, felejtsük el a tudatmódosító szereket, illetve legyen a tudatmódosító szerünk a mozgás, a rendszeres sport, az olvasás, színházba járás, utazás, gesztenyeszedés az unokával, találkozás a barátokkal, közös vacsora a családunkkal. Járjunk el rendszeresen szűrővizsgálatokra, mert a betegségek nagy része megelőzhető, illetve, ha már kialakult, karbantartható. Figyeljünk a mentális egészségünkre, mert ha lelkileg nem vagyunk jól, akkor előbb-utóbb a testünk is megbetegszik. Közhelyes? Talán igen, leginkább azoknak, akik nem akarnak szembesülni a valósággal.

Te a fentiek szerint éled a mindennapjaidat? Ha igen, akkor bölcs vagy, és példát mutatsz a környezetednek, ha pedig nem, akkor kérlek, legalább egy dolgot fogadj meg a fentiekből. Kezdd lassan, hiszen nem kell mindent azonnal megváltoztatni, és ha már egy, a tested-lelked számára építő / javító tényezőt sikerül beépíteni az életedbe, sokat tettél önmagadért.

Felhasznált irodalom:

Marr, Bernard, "The 10 Biggest Trends Revolutionising Healthcare." Forbes, October 3, 2023.
Garson, Arthur Jr.  Steven A. Levin, "Ten 10-year trends for the Future of Healthcare: Implications for Academic Health Centres." The Ochsner Journal, January 2001, 1015.
2024 key trends in healthcareCapgemini, Jan 18, 2024.
Patel, Neha Shubham Singhal, "What to Expect in US Healthcare in 2024 and Beyond." McKinsey and Company, Jan 25, 2024.